Tekintettel arra, hogy az EPR rendelet meghivatkozza a csomagolási rendeletet, hatalmas a káosz a kötelezettek körében.

Ehhez kívánok segítséget nyújtani.

442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A jogszabály egyébként itt érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200442.kor

Így fogalmaz az EPR rendelet:

A körforgásos termékek

csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás;

Sokan belefutottak abba a hibába, hogy azt hiszik, maga a tevékenység az ami EPR köteles, de ezt rögtön ki is zárhatjuk magyar nyelvtani szabályokra hivatkozva. Hiszen a körforgásos termék – MI A KÖRDOFGÁSOS TERMÉK? A csomagolás. Így tehát ez nem egy ige, és nem egy cselekvés, amit kifejezünk, hanem a csomagolás maga a körforgásos termék.

A csomagolási kormányrendelet pedig a fogalmat is megadja nekünk:

csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; csomagolás lehet:

Tehát a csomagolás egy TERMÉK, méghozzá egy EPR köteles termék, azaz vonatkozik rá a kiterjesztett gyártói felelősség.

A másik óriási félreértés, amivel találkozom, az az, hogy én nem gyártok csomagolóanyagot, nem vagyok gyártó, nem vagyok kötelezett.

Ismét nézzük meg a csomagolás fogalmát. A csomagolás olyan termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak.

A csomagolást pedig ki hozza létre? A webáruház tulajdonos, amikor becsomagolja a terméket. Pontosan ez az oka egyébként annak, ha Te fulfillment szolgáltatással foglalkozol, hogy nem Te leszel a kötelezett. Ugyanis az az EPR kötelezett csomagolás tekintetében, aki a csomagolást létrehozza.

Aki a csomagolást létrehozza, mit csinál pontosan? Ellátja védelemmel az árut, beteszi egy dobozba, leragasztja a dobozt, megvédi a terméket.

Ha ez még mindig nem elég meggyőző, mutatom, mi a különbség a környezetvédelmi termékdíj, és az EPR jogszabályok között.

Ez a 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról

elérhető itt: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100085.tv&timeshift=20230701

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az akkumulátor;

b) ^*  a csomagolószer;

Tehát itt a kötelezettség a csomagolószert terheli.

Nézzük is meg mi a csomagolószer fogalma: csomagolószer: a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 8–10. pontjában meghatározott csomagolóanyag, csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

Nézzük meg ezeket a fogalmakat is:

8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;

9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;

10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;

11. ^*  csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

Tehát hogy ezt most lefordítsam érthető nyelvezetre. Amikor veszünk 10 dobozt, 1 ragasztószalagot, 10 címkét, 20 futártasakot, akkor ezek csomagolószerek. Termékdíj szempontból a kötelezettség – ami nem győzőm eléggé hangdúlyozni, továbbra is fennáll – a csomagolószerekre vonatkozik. Záró pl a ragasztószalag, ami csomagolási segédeszköz, azaz csomagolószer. A raklap minden esetben csomagolóeszköz, de minden csomagolóeszköz csomagolószer fogalmába is beletartozik. Szóval mi veszünk egy csomó csomagolószert. Mindegy most hogy az csomagolási segédanyag, vagy csomagolóeszköz, vagy csomagolóanyag.

Majd mit csinálunk vele? Bele csomagoljuk a terméket. A csomagolás fogalma pedig: áru tárolására, megóvására, átvételére, szállítására, stb…

A másik dolog, amiből biztosra mehetünk, hogy a csomagolás az, amit mi hozunk létre, az a következő:

A csomagolási kormányrendelet szemléltető példákkal határozza meg, hogy mi az ami csomagolás, és mi nem csomagolás.

Szemléltető példák

1. Szemléltető példák a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kritériumra:

1.1. Csomagolás

1.1.1. Édességet tartalmazó dobozok

1.1.2. CD-tokot borító fóliaburkolat

1.1.3. Katalógusok és magazinok borítékjai (magazinnal együtt)

1.1.4. Süteménnyel együtt árult süteményalátétek

1.1.5. Rudak, csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag (pl. műanyag fólia, alumínium, papír) van feltekerve, kivéve azon rudakat, csöveket és hengereket, amelyeket egy gyártóberendezés részeiként kívánnak használni, nem pedig valamely termék értékesítési egységként való bemutatására

1.1.6. Olyan virágcserepek, amelyek csak a növény árusítására és szállítására szolgálnak, huzamos tartására nem alkalmasak

1.1.7. Injekciós oldatok üvegcséi

1.1.8. CD-k csomagolására használt (a CD-kkel együtt értékesített, tárolásra nem szolgáló) hengerek

1.1.9. Vállfák (ruhával együtt értékesítve)

1.1.10. Gyufásdobozok

1.1.11. Steril csomagolóanyagok (zacskók, tálcák és az áru sterilitását őrző egyéb anyagok)

1.1.12. Italos kapszulák (pl. kávé-, kakaó- vagy tejkapszulák), melyek használat során kiürülnek

1.1.13. Gázok tárolására szolgáló újratölthető acélpalackok, kivéve a porraloltókat

1.2. Nem csomagolás

1.2.1. A növény huzamos tartására alkalmas virágcserepek

1.2.2. Szerszámosládák

1.2.3. Teafilterek

1.2.4. Sajtot bevonó viaszréteg

1.2.5. Kolbászbél

1.2.6. Vállfák (külön értékesítve)

1.2.7. Olyan italos kapszulák (pl. kávékapszulák, kávétasakok és filterpapír borítású kávépárnák), amelyek a használat során nem ürülnek ki

1.2.8. Nyomtatópatronok

1.2.9. CD-, DVD- és videokazetta-tokok (CD-vel, DVD-vel vagy videokazettával együtt értékesítve)

1.2.10. CD-hengerek (tároláshoz, üresen értékesítve)

1.2.11. Mosószerek vízben oldódó csomagolása

1.2.12. Kegyeleti célra használt gyertyatartók

1.2.13. Mechanikus darálók (újratölthető tartályba építve, pl. újratölthető borsdaráló)

2.2. Nem csomagolás

2.2.1. Keverőpálcák

2.2.2. Eldobható evőeszközök

2.2.3. Csomagolópapír (külön értékesítve)

2.2.4. Papírból készült sütőformák (üresen értékesítve)

2.2.5. Sütemény nélkül árult süteményalátétek

3. Szemléltető példák a 2. § (3) bekezdés szerinti kritériumra:

3.1. Csomagolás

Közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkék

3.2. Csomagolás része

3.2.1. Szempillaecset, amely a tárolóeszköz záróelemének része

3.2.2. Tapadós címkék, amelyeket más csomagolási tételekre ragasztottak

3.2.3. Tűzőkapcsok

3.2.4. Műanyag védőtokok

3.2.5. Adagok mérésére szolgáló eszköz, amely a mosó- és tisztítószerek flakonját záró elem része

Tehát, ha a csomagolás ige lenne, és egy tevékenység, mint azt sokan hiszik, akkor nem lenne csomagolás a címke, az édességet tartalmazó doboz, a süteménnyel együtt árult sütemény alátét.

Mégis mi téveszt meg annyi embert a csomagolással kapcsolatban?

Az, hogy a jogszabály neve: Kiterjesztett GYÁRTÓI felelősség, így sokak elgondolása szerint a kötelezett csak a gyártó lehet.

A csomagolási rendelet is gyártót említ, szerencsétlen módon, azt pedig már megszoktuk az évek során a Termékdíj miatt, hogy a gyártó az az, aki a csomagolóanyagot legyártja. Csak hogy az EPR jogszabály nem csomagolóanyagok, szert, vagy eszközt említ, hanem CSOMAGOLÁST!

A KF kódok kialakításánál már lehet látni, hogy a jogalkotó következetesen csomagolást használ, és nem tesz különbséget kötelezettség terén, mindegy, hogy honnan jön a doboz, amibe csomagolsz, ha Te csomagolsz bele, az bizony EPR köteles lesz.

Hogy érint a csomagolással kapcsolatos EPR, ha fulfillment szolgáltatást veszek igénybe?

A kötelezett, azaz akinek a nyilvántartást, bevallást, majd az EPR díj fizetést kell végezni, az az lesz, aki beleteszi a dobozba a terméket, azaz a fulfillment szolgáltató. Biztosan ki fogja számlázni Neked ezt a díjat. Ugyanakkor Te megszabadulsz a nyilvántartási és bevallási kötelezettségektől, ami valljuk be, nem kevés idő, munka, munkaerő költség.

Viszont: ha Te magad gyártasz majd csomagolsz egy terméket, és beszállítod a Fulfillment raktárába, a saját terméked csomagolása után Te leszel az EPR kötelezett, mert Te csomagoltad be, Te hoztad létre a csomagolást.

Gyakran ismételt kérdések itt:

https://webaruhazkisokos.hu/gyakran-ismetelt-kerdesek/

Gyártó – csomagolást létrehozó

Mégis hogy különítsük el ezt a két fogalmat?

Mivel a csomagolási kormányrendelet is használja ezt a szófordulatot, én is így próbálom elmagyarázni az ügyfeleimnek, hogy hogy kell értelmezni ezt.

Csomagolás LÉTREHOZÁSA!

Azaz, valóban jól érzékeljük, mi, akik csomagolóanyagot vásárolunk, mi NEM leszünk csomagolóanyag gyártók, de nem is a csomagolóanyag, az, ami EPR köteles.

A csomagolás az, ami köteles. Amit pedig csomagolóanyagból hozunk létre. Cosmagolóanyag az a doboz, amit megveszünk, csomagolás pedig az a védő burkolat, amit azért hozunk létre, hogy megvédjük a termékünkre a szállítás során.

Még egy mondat, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlanék:

A csomagolás összetételére, újrahasználhatóságra, továbbá a csomagolási hulladék hasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelmények

1. A csomagolás előállítására és összetételére vonatkozó követelmények:

1.1. A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a felhasználó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét.

Tehát: használjunk a termékünkhöz leginkább illő – lehető legkisebb dobozt, amiben még a termék biztonsággal szállítható. Egyébként minél kisebb a doboz, annál kevesebb a fizetendő díj. Kerüljük a túl csomagolást, és optimalizáljuk az általunk használt csomagolóanyagokat.