Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy kinek kell környezetvédelmi biztosítást kötnie.
A 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet rendelkezik a a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól.
E rendelet hatálya kiterjed
a) a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladéklerakót üzemeltetőre,
b) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre,
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaságra,
d) az e rendelet szerinti hulladéktermelőkre,
e) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő környezeti teher okozójára.
Oldalam webshopokkal, és jellemzően hulladék termelő cégekkel foglalkozik, így csak is és kizárólag az ő szempontjukból vizsgálom meg ezt a kötelezettséget.
A hulladék termelőknek tehát környezetvédelmi biztosítást kell kötni az alábbi esetekben:
A hulladéktermelő gazdálkodó szervezet legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége
a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy
c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot
meghaladja.
A Biztosíték lehet:
- Biztosítás
- bankgarancia
- pénzügyi letét (ezt semmiképp nem javaslom, mert ha hozzá akartok férni kell majd a Hatóság engedélye)
- biztosító által nyújtott kezeség, garancia
Első sorban azt javaslom minden vállalkozásnak, hogy akivel egyébként is van biztosítása, attól kérjen ajánlatot.
A pénzügyi biztosíték mértéke:
1 000 000 * a kockázati tényező.
A kockázati tényezőt a hulladék mennyiségéből lehet kiszámolni.
A telephelyen egyidejűleg tárolt veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyisége lesz itt fontos.
A nem veszélyes hulladék esetén:
0,99 Tonna alatti telephelyen egyidejűleg tárolt hulladék: 1*1*1 000 000 = 1 000 000
1-9,9 T között: 1*1,5* 1000 000= 1,5M
A 10 T feletti részt kihagyom, mert webáruházak és kis cégek esetén ez a mennyiség nem jellemző. A lényeg azonban az, hogy minél több a tárolt hulladék, annál kockázatosabb, és annál magasabb a biztosíték mértéke.
Veszélyes hulladék esetén:
0,99 Tonna alatti telephelyen egyidejűleg tárolt hulladék: 1*1*10 000 000 = 10 M
1-9,9 T között: 1*1,5* 10 M= 15M
A 10 T feletti részt itt is kihagyom.
Ezt a kettőt össze is kell adni, tehát ha 1 T alatti a nem veszélyes, és 1 T alatti a veszélyes, akkor 11 Millió forint kell hogy legyen a biztosíték mértéke.
Ezt úgy lehet könnyen meghatározni, hogy meg kell nézni a hulladék elszállításokat, nyilvántartásokat, ha ott van nagyobb mennyiség, mint 1 T. akkor a második sávot kell nézni.
A rendelet kiterjed az építési bontási hulladékra is, amely jellemtően nem a kkv-k és a webáruházat üzemeltetők jellemző hulladéka, így ezt a részt is kihagyom.
A mennyiségek kapcsán szeretném felhívni az alábbiakra a figyelmet:
A kötelezettség meghatározásakor azt a mennyiséget kell figyelembe venni, ami éves szinten keletkezik. Tehát ha valakinél éves szinten képződik 200 kg veszélyes, VAGY 2000 kg nem veszélyes VAGY 5000 kg építési bontási hulladék.
A pénzügyi biztosíték mértékének meghatározása azonban az egyidejűleg a telephelyen tárolható hulladékok összmennyiségét kell figyelembe venni.
Vegyük egy kicsit jobban szemügyre a kötelezetteket. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy mennyi a két mennyiség, amit fent részleteztem, tudnia kell a vállalkozásnak, hogy mennyi hulladék keletkezik a telephelyén. Ehhez kell hogy rendelkezzen hulladék nyilvántartással. Nyilvántartást pedig az tud vezetni, akinek a képződött hulladékát olyan vállalkozás szállítja el, aki ad erről visszaigazolást, tehát a mérlegelt mennyiséget közli. Nézzük, ki kötelezett a nyilvántartás vezetésére:
A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.
309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott általa kezelt vagy a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint szállított hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.
(3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg.
(4) A telephelyi nyilvántartásnak az 1. mellékletben meghatározottakon túlmenően
a) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben;
b) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;
c) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;
d) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben;
e) a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló kormányrendeletben; valamint
f) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: EPRTR rendelet)
meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is tartalmaznia kell.
(5) Ha a hulladékot Magyarország területére külföldről hozzák be, a hulladékról a hulladék első belföldi átvevője vezet nyilvántartást.
(6) * Nem kell nyilvántartást vezetnie:
a) a Ht. 12. § (2a) bekezdése szerinti nevelési-oktatási intézménynek a területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladékról;
b) * a hulladéktermelőnek – a Ht. 66. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékról;
c) a hulladéktermelőnek, illetve a speciális gyűjtőhely üzemeltetőjének a gyűjtőhelyen átadott vagy gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladékról.
Tehát aki biztosan nem kötelezett:
Aki csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe tartozó hulladékot szállíttat el. Azaz, ha van egy telepgelyünk, leszerződtünk a MOHU-val (Korábban a közszolgáltatóval) aki heti rendszerességgel mint közszolgáltató elviszi a hulladékot, akkor nem kell nyilvántartást vezetnünk, és nem is kell biztosítást kötnünk.
Amennyiben van egy telephelyünk, ahol annyi csomagolási hulladék keletkezik, amelyre szintén a MOHU-val szerződtünk, de a mennyisége miatt már külön szállítás kell rá, vagy korábban sem a közszolgáltatóval vitettük el, hanem értékesítettük, erről kapunk visszaigazolt mérlegjegyet. Kell hogy nyilvántartást vezessünk, bevallást készítsünk, és ennek megfelelően meg kell vizsgálnunk a biztosítás kötési kötelezettségünket is.
További hasznos tartalmak a blogon:
