Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy kinek kell környezetvédelmi biztosítást kötnie. A 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet rendelkezik a a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól. E rendelet hatálya kiterjed a) a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladéklerakót üzemeltetőre, b) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre, c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaságra, d) az e rendelet szerinti hulladéktermelőkre, e) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő környezeti teher okozójára. Oldalam webshopokkal, és jellemzően hulladék termelő cégekkel foglalkozik, így csak is és kizárólag az ő szempontjukból vizsgálom meg ezt a kötelezettséget. A hulladék termelőknek tehát környezetvédelmi biztosítást kell kötni az alábbi esetekben: A hulladéktermelő gazdálkodó szervezet legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. A Biztosíték lehet: Biztosítás bankgarancia pénzügyi letét (ezt semmiképp nem javaslom, mert ha hozzá akartok férni kell majd a Hatóság engedélye) biztosító által nyújtott kezeség, garancia Első sorban azt javaslom minden vállalkozásnak, hogy akivel egyébként is van biztosítása, attól kérjen ajánlatot. A pénzügyi biztosíték mértéke: 1 000 000 * a kockázati tényező. A kockázati tényezőt a hulladék mennyiségéből lehet kiszámolni. A telephelyen egyidejűleg tárolt veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyisége lesz itt fontos. A nem veszélyes hulladék esetén: 0,99 Tonna alatti telephelyen egyidejűleg tárolt hulladék: 1*1*1 000 000 = 1 000 000 1-9,9 T között: 1*1,5* 1000 000= 1,5M A 10 T feletti részt kihagyom, mert webáruházak és kis cégek esetén ez a mennyiség nem jellemző. A lényeg azonban az, hogy minél több a tárolt hulladék, annál kockázatosabb, és annál magasabb a biztosíték mértéke. Veszélyes hulladék esetén: 0,99 Tonna alatti telephelyen egyidejűleg tárolt hulladék: 1*1*10 000 000 = 10 M 1-9,9 T között: 1*1,5* 10 M= 15M A 10 T feletti részt itt is kihagyom. Ezt a kettőt össze is kell adni, tehát ha 1 T alatti a nem veszélyes, és 1 T alatti a veszélyes, akkor 11 Millió forint kell hogy legyen a biztosíték mértéke. Ezt úgy lehet könnyen meghatározni, hogy meg kell nézni a hulladék elszállításokat, nyilvántartásokat, ha ott van nagyobb mennyiség, mint 1 T. akkor a második sávot kell nézni. A rendelet kiterjed az építési bontási hulladékra is, amely jellemtően nem a kkv-k és a webáruházat üzemeltetők jellemző hulladéka, így ezt a részt is kihagyom. A mennyiségek kapcsán szeretném felhívni az alábbiakra a figyelmet: A kötelezettség meghatározásakor azt a mennyiséget kell figyelembe venni, ami éves szinten keletkezik. Tehát ha valakinél éves szinten képződik 200 kg veszélyes, VAGY 2000 kg nem veszélyes VAGY 5000 kg építési bontási hulladék. A pénzügyi biztosíték mértékének meghatározása azonban az egyidejűleg a telephelyen tárolható hulladékok összmennyiségét kell figyelembe venni. Vegyük egy kicsit jobban szemügyre a kötelezetteket. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy mennyi a két mennyiség, amit fent részleteztem, tudnia kell a vállalkozásnak, hogy mennyi hulladék keletkezik a telephelyén. Ehhez kell hogy rendelkezzen hulladék nyilvántartással. Nyilvántartást pedig az tud vezetni, akinek a képződött hulladékát olyan vállalkozás szállítja el, aki ad erről visszaigazolást, tehát a mérlegelt mennyiséget közli. Nézzük, ki kötelezett a nyilvántartás vezetésére: A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott általa kezelt vagy a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint szállított hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. (3) A telephelyi nyilvántartás tartalmát az 1. melléklet határozza meg. (4) A telephelyi nyilvántartásnak az 1. mellékletben meghatározottakon túlmenően a) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben; b) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben; c) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben; d) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben; e) a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló kormányrendeletben; valamint f) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: EPRTR rendelet) meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is tartalmaznia kell. (5) Ha a hulladékot Magyarország területére külföldről hozzák be, a hulladékról a hulladék első belföldi átvevője vezet nyilvántartást. (6) * Nem kell nyilvántartást vezetnie: a) a Ht. 12. § (2a) bekezdése szerinti nevelési-oktatási intézménynek a területén kialakított átvételi helyen átvett papírhulladékról; b) * a hulladéktermelőnek – a Ht. 66. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékról; c) a hulladéktermelőnek, illetve a speciális gyűjtőhely üzemeltetőjének a gyűjtőhelyen átadott vagy gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladékról. Tehát aki biztosan nem kötelezett: Aki csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe tartozó hulladékot szállíttat el. Azaz, ha van egy telepgelyünk, leszerződtünk a MOHU-val (Korábban a közszolgáltatóval) aki heti rendszerességgel mint közszolgáltató elviszi a hulladékot, akkor nem kell nyilvántartást vezetnünk, és nem is kell biztosítást kötnünk. Amennyiben van egy telephelyünk, ahol annyi csomagolási hulladék keletkezik, amelyre szintén a MOHU-val szerződtünk, de a mennyisége miatt már külön szállítás kell rá, vagy korábban sem a közszolgáltatóval vitettük el, hanem értékesítettük, erről kapunk visszaigazolt mérlegjegyet. Kell hogy nyilvántartást vezessünk, bevallást készítsünk, és ennek megfelelően meg kell vizsgálnunk a biztosítás kötési kötelezettségünket is. További hasznos tartalmak a blogon: https://webaruhazkisokos.hu/blog/
